2.rész - Sokk

Elnézést. Nem olyan amilyennek lennie kéne, de... van magyarázatom. >< Már legépeltem 3 fűzet oldalnyi lapot amikor elment az áram.Hát.. Kicsit idegbeteg lettem. Szóval.. a minőségért bocsi. :/ Előre is. Azért jó szórakozást.:))

Pár másodpercig még vártam, hátha abba marad az idegesítő csörgés, de nem.
A lehető leglassabban a telefonért nyúltam, végig húztam a zöld csíkot a kijelzőn és álmosan beleszóltam:
- Háló? - Éreztem mi jön most. Mindig megérzem ha ő hív.Van köztünk egy nagyon erős "kapocs".
- Szia csajszi.. Találd ki kiknél voltam babázni! - Telitalálat. Ashley. Hallom, hogy mosolyog. Mármint a  hangján.
- Hát.. Fogalmam sincs. - Imádom őt. De nem ilyenkor kéne ilyesmikkel zaklatnia.
- Több lelkesedést! Szóval...mikor odaértem még korán volt és  elkezdtem beszélgetni a szülőkkel. Kiderült, hogy koncert szervezők. Kérdeztem, hogy a One Directionéhez van-e valami közük. Mondták, hogy nincs. Én meg, hogy kár. Kérdezték miért, én meg elmeséltem mi van. Azt mondták megpróbálnak segíteni, de nem ígérnek semmit.
- Ash, levegőt, megfulladsz.
- Ennyi?! Levegőt?
- Ajj, nagyon örülök. De ne éld bele magad. "Nem ígérnek semmit."
- Ünneprontó.
- Inkább realista.
- Persze..
- Késő van.
- Ne mond. - felnevettem.
- Leteszem, alszok. Holnap kedd. - A kedd sose jó. Tele van szörnyű órákkal.
- Igaz. Én is. Szia. - Megint mosolygott. Ilyenkor nagyon aranyos hangja lesz. Bárcsak a testvérem lenne.
- Szia.  - Mosolyogtam.

Szinte egyből elaludtam. Reggel fáradtan, keddhez méltó hangulattal keltem. Napközben pont annyi érdekesség történt, mint amennyit vártam. Az unalom már szinte mardosott, de úgy néz ki túl éltem. Délután se volt jobb. Ashleyvel persze elvoltam, de most minden más volt, mint máskor. A legszínesebb tárgy is szürkébb lett. A legvidámabb perc is komorabb. Tudtam miért. De elég betegesnek tűnt. Nem a koncert miatt. Az egyedüli ok Niall volt. Nem is ismertem. Ez őrültség. De hiányzott.

Az összes tanítási nap így telt el. A szombat még rosszabb volt. Nem tudtam másra gondolni, csakhogy másnap énekelni fog, én pedig itthon várom majd, hogy valamelyik remegő kezű, sikoltozó lány feltöltse a koncert felvételt youtubera.

Délután öt óra lehetett mikor anyu hazaért az álláskeresésből. Látta, hogy szörnyen érzem magam és kiszedte belőlem az okát. Majdnem mindent elmeséltem neki. ( A Niallös rész valahogy kimaradt...:D) Anya is volt lány. Értette mit érzek. Azt mondta szól apának, hogy ma Ashleynél alszok. Adott pénzt és mondott valamit arról, hogy vigyázzak magamra meg mondott valamit a gépről, de ezeket már alig hallottam. Szinte végig futottam. (Azért szinte, mert közbe metróztam is.:D) Lihegve érkeztem meg a jegypénztárhoz. Késő délután volt. Másnap koncert. Én meg voltam olyan hülye, hogy ide jöttem. Mintha az internet egy idegen fogalom lenne. Már majdnem ott tartottam, hogy akkor telefonról felmegyek a honlapukra. De azt minek ha itt vagyok?! Megzavarodtam. Végül oda sétáltam a pulthoz, de még mielőtt megszólalhattam volna közölték velem, hogy nincs több. Hogy tessék? Mi van?! Hát mit ne mondjak.. kiborultam.

Felhívtam Ashleyt. Azt mondja mennyek át.. majd megbeszéljük náluk... és hát... most itt vagyok. Várom, hogy Ash végre kinyissa az ajtót. Siethetne jobban. Nem szeretek egy helyben ácsorogni. Már azon voltam, hogy huszadjára is becsengetek, de végre megjelent az a küszöb túl oldalán.

- Van pénzem a jegyre, de elfogyott. - végig nézett rajtam, aztán az arcomat nézte egy ideig, végül felnevetett.

- Még jó, hogy nem volt. Van egy meglepetésem. - Turkálni kezdett a zsebeiben, aztán egy kis borítékot húzott elő az egyikből. Átnyújtotta nekem és várakozón bámult.
Átvettem és bontani kezdtem. Két négyzet alakú papír lapot emeltem ki belőle és magam elé tartottam. Először fel se fogtam mi az. aztán lassan, de biztosan leolvastam két szót róla. O-n-e D-i-r-e-c-t-i-o-n. Tovább bámultam és megértettem.

- Ez két koncertjegy. - Teljesen nyugodtan beszéltem. Azt hiszem sokkot kaptam.

-  Igeeen... - hosszan, elnyújtva mondta. Mintha egy három évesnek próbálna magyarázni.

- A második sorba szól... - továbbra sem úgy beszéltem ahogy kellene.

- Bizony. - Most már mosolygott.
Nagy nehezen leemeltem a szemem a Szent ereklyékről és ránéztem Ashleyre. Nagyjából három másodperc telt el és mi már sikoltozva ugráltunk az ajtóban. Megbeszéltük, hogy tényleg nála alszom. Ma is és holnap is. Haza mentem néhány cuccért, visszaadtam anyunak a pénzt és már rohantam is. Késő volt már. Aludni nem tudtunk.Csak a koncert járt a fejünkben. Elmesélte hogyan szerezték a koncert szervező szülők a jegyeinket és elterveztük milyen jó lesz másnap. Éjfél is elmúlt már mire végre elaludtunk.

Légyszi, ha benézel írd le komiba a véleményed.:) Köszi.:))